Serie A
A józanabb meccskép felé billen a mérleg
Az AC Milan az Atalanta ellen lép pályára vasárnap a Serie A hetedik fordulójában, a milánói San Siróban, és a hazaiaknak ez jó alkalom lenne megtörni egy kellemetlen sorozatot. Az előrejelzés nálam mégsem a sima rossonero-győzelem felé húz, hanem egy feszesebb, óvatosabb kilencven perc felé. Két, csütörtökön európai kupameccset játszó csapat találkozik, ráadásul mindkét oldalon akadnak olyan hiányzók a védelemben, akik átírják az eredeti terveket.
A tippem: 2,5 gól alatt.
Mit mond a tabella?
Hat forduló után az AC Milan ötödik, tizenkét pontos, vereség nélkül áll: három győzelem és három döntetlen, tizenegy rúgott, öt kapott góllal. Ez nem hibátlan rajt, hiszen a döntetlenek miatt Amorim csapata már hagyott pontokat az asztalon, de a plusz hatos gólkülönbség és a mindössze öt kapott találat tiszta alapot ad. A Sassuolo elleni 1–1 után ráadásul csütörtökön Salzburgban érkezett a válasz, egy nagyon meggyőző 4–0.
Az Atalanta tizedik kilenc ponttal, három győzelemmel és ugyanennyi vereséggel. A nyolc szerzett és nyolc kapott gól pontosan leírja a Dea eddigi őszét: vannak lendületes periódusok, de nincs még folyamatos ritmus. Maurizio Sarri együttese a Venezia elleni 3–1-gyel és a Pafos elleni, csütörtöki 3–1-gyel érkezik, ugyanakkor az utóbbi két bajnoki idegenbeli túrán, a Roma és a Juventus otthonában, gólt sem szerzett.
Ezt nem söpröm félre. Egy csapat lehet szórakoztató hazai pályán, de ha idegenben elakad a labdakihozatal, a San Siro pedig elkezd zúgni, hirtelen nagyon hosszúnak tűnik az oldalvonal.
AC Milan az Atalanta ellen: előrejelzés
Rúben Amorim csütörtökön okosan osztotta be az embereit Salzburgban. Alphadjo Cissé három gólt szerzett, Gonçalo Ramos a padról beállva talált be, Christian Pulisic és Adrien Rabiot pedig nem játszott végig, így a Milan támadósora frissen is maradhat. Cissé pazar estje természetesen felveti a kezdőbe kerülését, Ramos formája pedig szintén kellemes gondot okoz az edzőnek. Ilyen gondokkal azért könnyebb együtt élni.
A védelemben Matteo Gabbia és Alexis Saelemaekers hiánya szűkíti Amorim lehetőségeit, de a Milan eddigi öt kapott gólja azt mutatja, hogy a szerkezet működik. Mike Maignan jelenléte is sokat számít, főleg akkor, ha az Atalanta Charles De Ketelaere köré építi a kreatív játékát. A belga támadó és Éderson közötti kapcsolat lehet a vendégek egyik kulcsa, de Sarri csapatának a hátsó sora sem teljes: Giorgio Scalvini, Isak Hien és Odilon Kossounou helyzete is korlátozza a variációkat, Eljif Elmas pedig eltiltás miatt nem bevethető.
Ezek a hiányok első pillantásra gólgazdag meccset sugallhatnak. Én inkább azt várom, hogy mindkét edző előbb a rendezettséget védi. Sarri nem fog ész nélkül magasra tolni egy tartalékos védelmet Pulisic és Ramos ellen, Amorim pedig pontosan tudja, hogy a csütörtöki utazás után nincs értelme az első perctől eszeveszett tempót diktálni.
A múlt nem Milannak kedvez
A közelmúlt egészen egyértelműen bergamói színezetű. A Milan hat bajnoki óta nem tudta legyőzni az Atalantát, ebből négy meccset elveszített, kettő döntetlen lett. Legutóbb, 2026. május 10-én a San Siróban 3–2-re nyert az Atalanta, előtte pedig 2025 áprilisában 1–0-ra vitte el a pontokat Milánóból.
Van viszont egy árnyalatnyi különbség a régi és a mostani történet között. Azok a párharcok gyakran nyíltabbak voltak, az Atalanta teljesebb kerettel és nagyobb stabilitással tudott felmenni a Milan térfelére. Most a vendégeknél a hátsó alakzat összerakása lehet Sarri legnehezebb feladata, a házigazdák pedig nem kényszerülnek arra, hogy egyetlen rohamra tegyenek fel mindent.
Miért a kevés gól?
A 2,5 gól alatti fogadás fő oka az, hogy a Milan hat forduló alatt csak öt gólt kapott, az Atalanta pedig a legutóbbi két bajnoki idegenbeli meccsén betalálni sem tudott. Ehhez jön a csütörtöki kupaterhelés, a vendégek védelmi gondja és az a tény, hogy a Milan számára egy újabb Atalanta elleni pofon különösen fájna. Nem várok vakmerő nyitányt.
A fogadás veszélye természetesen ott van Cissé friss önbizalmában, valamint De Ketelaere egyetlen villanásában. Ha korán gól esik, a játék képe gyorsan szétnyílhat, és a két edző minden taktikája mehet a mosógépbe. De ha az első húsz perc 0–0-val telik el, a meccs inkább sakkpartinak, mint adok-kapoknak néz ki.
Én 1–0-s vagy 1–1-es irányt látok. A Milan végre közel lehet ahhoz, hogy megállítsa az Atalantát, de a biztosabb választás most nem a hazai siker, hanem az alacsony gólszám.
